 |
Tudásommal
az
Ön szolgálatában
|
| |
Tudásommal
az
Ön szolgálatában
|
|
A
legtöbben nem látják és nem
is hiszik, hogy a
családi ház
építéséhez nem
mindenki ért. Kár nekik. Jó
Önnek!
|
| Meglepő, de így igaz: a tégla a múltjának köszönheti még a jelenlegi gazdasági sikereit is. A mai napig azért építkezik az emberek többsége téglából, mert hisz benne, hogy ez a jó, ez a korszerű. Nagyjából abban hisznek, ami az 1800-as években igaz volt a téglára, és ami sikeressé tette. De mik is voltak ezek az előnyök, amik a téglát elterjedtté tették néhány száz évvel ezelőtt, amiknek köszönhetően visszaszorították a vályogot, a fát és végül még a követ is, mint építőanyagot? Kissé kiábrándító, de a tégla kezdeti sikereit nem a jó tulajdonságainak, hanem az ipari termelhetőségének, és a gyors "lakótelepek" felépíthetőségének köszönhette. Ennek megfelelően az ebben az időben gyorsan fejlődő bányavárosokban épült fel nagyon sok, sokszor szabványosított téglaház, mai szemmel "kis" lakótelepeket alkotva. Szóval nem azért szorította ki a vályogot, mert egészségesebb, igényesebb otthonokat lehetett belőle építeni. Sőt hőszigetelés szempontjából hatalmas visszalépés volt, hiszen a vályogházak ebben például sokkal jobbak. Az egészségesebb lakókörnyezet sem ettől a váltástól állt be, hiszen a vízszigetelés országos elterjedésben egy, a Horthy-időszakra eső otthonteremtési program játszott nagy szerepet. A vizesedő téglafal, pedig épp oly egészségtelen lakóteret, és penészesedő falfelületeket eredményez, mintha más anyagból volna. Az "időtállóbb" előítélet, szintén nem állja meg egészen a helyét, hiszen a kővel, mint építőanyaggal összevetve ez egy cseppet sem igaz. Ám a vályogfal is tökéletesen időtálló, ha nem éri nedvesség. Nyilván a nedvesedő vályogfallal szemben a téglafal sokkal időtállóbb, valószínüleg ebből az esetből származik az általános előítélet a tégla időtállóságáról. A kőből való építkezéssel szemben, két lépésben nyerhetett versenyt a tégla. Az első nagyon egyszerű és logikus helyzetből származott: kőből csak ott építkeztek, ahol erre alkalmas követ lehetett fejteni. (Ez meglepően kis területe még a hegyvidékeinknek is, hiszen az igazán jó építésre alkalmas kő, könnyen fejthető, jól faragható, tehát viszonylag puha). Ennek megfelelően az ország nagy részén nem is versenyzett a "kő építkezés" a téglával. Így könnyen elterjedhetett a téglából való építés, és mivel gyorsan lehetett építkezni belőle (a kőhöz képest), és kevesebb szakértelmet is igényelt, második lépésben szép lassan háttérbe szorította a tradícionálisan kőből építkező területeken is a régebbi építőanyagot. A fa, mint építőanyag sem jelentett komoly "versenytársat" a mai határaink között, hiszen nagyon nehezen és drágán lehetett jó minőségű faanyagot beszerezni. Ezenkívül a fából való építkezés igényli a legnagyobb szakértelmet (ráadásul, ha nem hozzáértő ember építette kezdetben meg sem mutatkozott, de egy éven belül láthatóvá vált - ennek sokszor az lett a következménye, hogy a fából való építés rosszhírét keltették, nem pedig az adott építőjét). A kisméretű tégla elterjedésével igazán szép "építészeti emlékekkel" gazdagodtunk, hiszen minden téglagyárnak volt saját "logója" amit belepecsételt a gyártott tégláiba, igazolva ezzel a származását és a minőségét is. A második világháború után anyagtakarékosságból megváltoztatták a kisméretű tégla méreteit. Ezzel együtt eltűntek a "pecsétek" is a kisméretű téglákból, és a minőségüket is rosszabbnak ítélik a szakemberek. A kisméretű téglák rossz hőszigetelésén akartak változtatni a falazó elemek kihozatalakor. Lényegében ezek nagyobb méretű lukacsos téglák, amik a kisméretű tégláknál valóban jobban szigetelnek. Ezeket többféle méretben, többféle lyukelrendezéssel is készítették az újabb és újabb fejlesztéseknek köszönhetően. Ezeknek a "leszármazottja" a mai Porotherm tégla. A Porotherm falazóelem már nem csak látható lyukakat, hanem szemmel nem látható levegőbuborékokat is tartalmaz, így javítva tovább a hőszigetelő képességét a Porotherm tégláknak. A mai korszerű szigetelőanyagokkal természetesen így sem versenytárs a Porotherm falazóelem, de a téglákkal szemben nagyon jó hőszigetelőképességgel rendelkezik. Ebből a szempontból jelentős hátránya még, hogy bár maga a falazóelem jobban szigetel, de a habarcs, amit közé kell kenni nagyon rossz hőszigetelő, így minden falazóelem körül a habarcs bevezeti a hideget (télen, illetve nyáron a forróságot). Ha építkezés előtt áll javaslom jelentkezzen a Hatékony online építési tanfolyamra (HOÉT), ami segít felkészülni Önnek az építkezés során felmerülő "szakmai" és emberi problémákra. |
