Kivitelezési tevékenység cégszerűen csak akkor végezhető, ha a kivitelezési munkálatokat a munka jellegének megfelelő, jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja, és a kivitelező cég, cégbírósági bejegyzésében az építőipari kivitelezés (TEÁOR 45. főcsoport) szerepel, az építési törvény 38.§-a szerint.

Az építési törvény ezen §-a szintén előírja, hogy aki megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezik, csak az végezhet, építés-kivitelezési szakmunkát. Ennek következtében ma már tilos és szabálytalan a korábban igen elterjedt ugynevezett kalákában történő építkezés, amikor az ismerősök összeálltak és építőipari szakképzettség nélkül építették fel a családi házat.

Természetesen, ha egy ismerős építőipari szakképzettséggel rendelkezik, akkor azt a szakmunkát elvégezheti, de például egy ács nem végezhet kőműves munkát.

Az 51/2000.(VIII.9.)FVM-GM-KöViM rendelet szerinti jogosultsággal és névjegyzéki bejegyzéssel kell rendelkeznie, a felelős műszaki vezetőnek, aki az építkezés irányítója. A névjegyzékek a Megyei Közigazgatási Hivatalok építésfelügyeleténél megtekinthetők.

A tervezési joghoz hasonlóan a műszaki vezetői jogosultság személyhez kötött, tehát egy cég is csak akkor végezhet műszaki vezetői tevékenységet, ha ilyen jogosultsággal rendelkező alkalmazottja vagy tagja van.

Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok, továbbá a hatósági engedélyekben és a terv-dokumentációkban foglaltak megtartásáért a felelős műszaki vezető feladatkörében felel. Így kiemelten feladata:

a) a szerelési-építési munkák irányítása;

b) ezekre a munkára vonatkozó jogszabályok (minőségi és szakmai követelmények), munkavédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése;

c) az építési munkahely átvétele, őrzésének biztosítása, az építési napló megnyitása, vezetése, ellenőrzése és lezárása;

d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása, az építőipari munkafolyamat szakszerű megszervezése;

e) a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének, és a kitűzés helyességének, ellenőrzése;

f) a szükséges mintavételek és minőségi vizsgálatok elvégeztetése;

g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása;

h) az építtetővel, és annak helyszíni képviselőjével - az építési műszaki ellenőrrel -, az esetleges alvállalkozók felelős műszaki vezetőivel való együttműködés;

i) az építési- és kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóba való vezetése;

j) az átadás-átvételi eljárásban, és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés (ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele az építési naplóban);

k) az alvállalkozók munkájának, továbbá az építményen végzett építési-szerelési munkák összehangolása;

l) az építési területről való levonulás végrehajtása az építési munkák befejeztével és a munkaterület átadása az építtetőnek.

A felelős műszaki vezető nem végezhet ugyanazon építkezésen műszaki szakértői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységet.

Az építési napló vezetését jogszabály írja elő. Ez az építkezés egyik legfontosabb okmánya. Minden munkanapon be kell írni az építési naplóba az aznap végzett munkát, a létszám adatokat, az időjárás főbb jellemzőit, és az anyagszállítások tényét.

Az esetleges későbbi minőségi, mennyiségi kifogások felmerülése esetén jelentős az építési napló. Így meg lehet állapítani, hogy milyen körülmények között készült az adott szerkezet. (például hideg időben történő betonozás esetén megfagyhat a beton, ezért ennek elkerülése érdekében vegyszerrel, vagy más módon kell ez ellen védekezni, és ezt az építési naplóba be kell jegyezni).

Ha esetleg bírósági ügy lesz az építkezés vége, akkor a bíróság is figyelembe veszi az építési napló bejegyzéseit, és azt okiratként kezeli. Az építkezés végén az építési napló egy példányát az építtető részére át kell adni, egy másik példányt pedig a kivitelező 10 évig köteles megőrizni.

A felelős műszaki vezetőnek a kivitelezési munkák végeztével írásos nyilatkozatot kell az építtető, vagy képviselője részére átadnia arról, hogy az adott munka tekintetében az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, az általa irányított kivitelezési munkák az engedélyezett terveknek, az azok alapján készített megvalósítási terveknek, illetve a hatósági, szakhatósági előírásoknak és szakmai szabályoknak megfelelően készültek el.

A kivitelező részéről ezen nyilatkozat kiadásával ér véget a munka. Ezt a nyilatkozatot a használatbavételi engedély kérelemhez kell majd csatolni.















Tudásommal az Ön szolgálatában,
Tisztelettel, Vigh Előd