Az építtető általában nem tudja saját maga a kivitelezés szakszerűségét megfelelően ellenőrizni, mivel nem építőipari szakember.  Ezért ennek ellenőrzésére a kivitelezőtől független helyszíni képviselőt bízhat meg, az építési törvény 40.§ (4) bekezdése alapján. Ez a megbízott az építési műszaki ellenőr.

A tervező is elvállalhatja a műszaki ellenőri tevékenységet, amennyiben erre vonatkozó jogosultsággal rendelkezik. A felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr azonban nem lehet ugyanaz a személy.

A 158/1997.(IX.26.) számú kormányrendelet szabályozza az építési műszaki ellenőri tevékenységet. Építési műszaki ellenőri tevékenységet az építményfajta egyes műszaki szakterületei (mélyépítés, építészet,  épületgépészet, épületvillamosság) felett csak az gyakorolhat, aki az építési műszaki ellenőri névjegyzékben az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével szerepel.

A névjegyzéket az építésfelügyeleti szerv - a megyei Közigazgatási Hivatal építésfelügyelete - vezeti. A műszaki ellenőr legfontosabb feladata, hogy a kivitelezés teljes tartama alatt, műszaki ismereteivel, az építtető érdekeit képviselje a kivitelezővel tartandó egyeztetések, során.

Ennek érdekében a műszaki ellenőr az építkezést bármikor ellenőrizheti, a kivitelező műszaki jellegű kérdéseire válaszolhat, az építési naplóba bejegyzést tehet. Az építési műszaki ellenőrnek a teljes építkezés során elő kell segítenie és ellenőriznie a vonatkozó jogszabályok, szerződések, szabványok, hatósági előírások, valamint az építésügyi hatóság, és az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását.

Az építési műszaki ellenőr feladata - a jogszabály szerint - különösen:

a) a jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építéskivitelezési tevékenység ellenőrzése, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a környezetvédelmi, talajmechanikai és egyéb vizsgálatok, felmérések megtörténtének ellenőrzése,

b) a hatósági engedélyek, hatósági- és minőségi előírások, a határidők, és a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése,

c) külön jogszabályban meghatározottak szerint az építési napló ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése,

d) a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése,

e) a gazdasági, illetve műszaki szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,

f) a munkák mennyiségi és minőségi ellenőrzése, azok eltakarása előtt,
 
g) részvétel az átadás-átvételi eljárásában,

h) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése,

i) a megfelelőség igazolása meglétének ellenőrzése a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések esetén,

j) az építési naplóban a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása.

Az építtető külön megbízása alapján gondoskodik arról az építési műszaki ellenőr - amennyiben a kivitelezést nem fővállalkozó végzi és ezért több felelős műszaki vezető irányítja -, hogy az elvégzett részmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok az építési naplóban összegyűjtésre kerüljenek, és azok az építtető rendelkezésére álljanak, a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor.

Hiba, hiányosság megállapítása esetén, az építési műszaki ellenőr köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni. Súlyos, vagy jelentős kárt okozó kivitelezési hiba esetén pedig köteles az építési tevékenység leállítására intézkedést tenni.

Műszaki ellenőr megbízásával az építtető sok esetben pénzt takaríthat meg, mivel az ilyen módon biztosított szakmai ellenőrzés mellett a kivitelezés minősége jobb lesz, és nem kell minőségi hiányai miatt  később javítgatással, átalakítással foglalkozni, hiszen ez jóval drágább, mint egyszer jól megépíteni a családi házat.
















Tudásommal az Ön szolgálatában,
Tisztelettel, Vigh Előd