Az engedélyezésre vonatkozó általános szabályokat és az építési engedéllyel kapcsolatos lényeges eltéréseket fogjuk most áttekinteni.

A családi ház működéséhez szükséges közművek nyilatkozata arról, hogy a szükséges kapacitással rendelkeznek, és biztosítani tudják az épület közműellátását, a lakóépületre vonatkozó építésügyi hatósági engedély iránti kérelem melléklete.

Ezek a közművek a területileg illetékes villany, gáz, víz, csatorna közmű üzemeltetők. A területi kéményseprő szolgáltatónak, vagy arra jogosult építési műszaki szakértőnek, a tervezett kéményre, illetve kéményekre (és füstgáz kivezető csövekre is) vonatkozó szakvéleményét is mellékelni kell a kérelemhez, hogy az épület égéstermék kivezetőinek műszaki megoldása megfelel-e a követelményeknek.

Az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, hogy:


a) a döntéshez szükséges, a jogszabályban előírt mellékletek rendelkezésre állnak-e,

b) az építési törvényben előírt (a telek kialakítására, az épület elhelyezésére, használati biztonságára vonatkozó) feltételek teljesülnek-e,

c) a tervezett építési munka és az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e,

d) az építési munkával érintett telek kialakítása a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e,

e) a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági előírásoknak, továbbá az általános érvényű táj- és természetvédelmi előírásoknak,

f) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési, kertészeti munkálatok megvalósíthatóak-e.

Ezek egy részéről helyszíni szemlén köteles meggyőződni a hatóság. A legtöbb esetben a szemlét az építtető távollétében is meg lehet tartani. Többnyire akkor, ha csak a telek meglévő beépítettségét, valamint a környezetét kell ellenőrizni, illetve a benyújtott tervdokumentációval kell összehasonlítani.

Ha az eljáró építésügyi hatóság megállapítja, hogy a tervezett épület engedélyezésének nincs jogszabályi akadálya, kiadja az építési engedély határozatot. Ennek jogerőre emelkedése után, lehet megkezdeni a kivitelezési munkákat, az előírt bejelentési kötelezettség teljesítése esetén.

Az építésügyi hatóság részére a kivitelezés megkezdése előtt legalább 8 nappal írásban be kell jelenteni,  a felelős műszaki vezető nevét, névjegyzéki számát, és az épület kitűzésének időpontját. A hatóság ellenőrizheti ezeket az adatokat, és a kitűzést is.

Ha két éven belül nem kezdi meg az ember a kivitelezést az építési engedély jogerőre emelkedésétől számítva, akkor az engedély érvényét veszíti, és az alapján már nem lehet építkezni. Ha még nem járt le az engedély érvényessége, az eljáró építésügyi hatóságtól a meghosszabbítását lehet kérni. Erre csak akkor van lehetőség, ha az építésügyi jogszabályok és a kötelező szakhatósági előírások nem változtak meg az engedély kiadása óta eltelt idő alatt.

Mindig egy-egy évre adható meg a meghosszabbítás, de többször is lehet kérni. Ha az építési engedély érvényessége lejárt, mert nem hosszabbítottuk meg, akkor az engedélyt újra meg kell kérni. Ekkor teljesen új kérelemként kezelik, szóval nem a korábbi határozat meghozatalakor érvényes előírások szerint, hanem az esetleg megváltozott szabályok alapján kell a hatóságnak elbírálnia.

Amennyiben az építkezést a fent említett két éven belül szabályosan megkezdték, úgy az építési engedély a kezdéstől számított öt évig érvényes. Ez alatt az öt év alatt a kivitelezést be kell fejezni, az épületet a használatbavételi engedély megadására alkalmas állapotba kell hozni. Ha ez nem sikerül, mielőtt lejárna az öt év, az engedély érvényességének meghosszabbítását kell kérnie az építtetőnek a hatóságtól.















Tudásommal az Ön szolgálatában,
Tisztelettel, Vigh Előd