A 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet - az építési munkák engedélyezéséről szóló - 35. § (1) bekezdése szerint: ha építési engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően végeztek, csak építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet, illetőleg az építési engedélyhez nem kötött építési munkát a 9. § (5) bekezdésében meghatározott előírásoktól eltérően - a továbbiakban együtt: szabálytalanul - végezték el, az építési tevékenységre az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie az így megépített, befejezett vagy befejezetlen építményre.

Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek, az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (biztonsági, védőterületi, tűzvédelmi, közegészségügyi,  műemlékivédelmi, környezet- és természetvédelmi, az biztonságos és egészséges munkavégzésre vonatkozó stb.) előírások megtartásával szabad végezni, az előbb említett jogszabály 9.§ (5) bekezdése szerint.

A fennmaradási engedély kérelemhez be kell nyújtani az építési engedélyezési eljárásban ismertetett tervdokumentációt, és, ha az építkezésnek volt felelős műszaki vezetője - annak hiányában építésügyi műszaki szakértő - szakvéleményét arról, hogy az épületet, épületrészt a vonatkozó minőségi, szakmai előírások megtartásával, szakszerűen építették meg és az alkalmas a rendeltetésszerű és biztonságos használatra.

Az építésügyi hatóság fennmaradási engedélyt akkor adhat, ha az építési engedély, vagy annak módosítása is megadható lett volna, tehát ha a megvalósult épület, vagy épületrész megfelel az építési törvényben előírt feltételeknek.

Fennmaradási engedély a fentiek érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha

a) az épület, épületrész átalakítással szabályossá tehető, vagy

b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.

A fennmaradási engedély, amennyiben annak feltételei fennállnak egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is. Az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is az épületrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy időben.

A továbbépítés csak akkor folytatható, ha a határozat végrehajthatóvá válik. Az épület építési munkáinak teljes befejezése után le kell folytatni az előírások szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást.

Végleges jellegű, vagy meghatározott időre szóló, a visszavonásig érvényes (határozatlan időre szóló) lehet a fennmaradási engedély. Az engedély visszavonását követően (a meghatározott idő elteltét), az épületet, épületrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania.

Az építésügyi hatóság köteles elrendelni a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, illetve a lebontását,  ha a kötelezett a munkálatok elvégzését nem vállalja, amennyiben a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható.

Építésügyi bírságot is ki kell szabni a fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg. Ennek szabályait határozza meg a 43/1997.(XII.29.)KTM rendelet.

A szabálytalanul létrehozott épület vagy épületrész esetében a bírság mértéke a rendelet mellékletei szerint számított építményértéknek engedély nélküli építés esetében 50%-a, engedélytől eltérő építés esetében 40%-a, engedély nélkül végzett bontás esetén 20%-a. A tényleges létrehozási költséggel, vagy a forgalmi értékkel, ez az érték nincs összefüggésben,  csak a bírság kiszámításának alapjául szolgál.

A bírságalap mértéke függ az építmény, építményrész készültségi fokától, és az építés helyétől (Budapest, megyei jogú város, város, egyéb település). A rendeletben megtalálhatóak a számítás részletei és a táblázat.

Az előzőek szerinti bírság mértékek 50%-át kell figyelembe venni, ha az épület, épületrész kivitelezését az engedélyt megadó határozat kézhezvételét követően, de annak jogerőre emelkedése előtt kezdték meg, és később az engedély változatlan tartalommal jogerőre emelkedik. Ekkor fel kell függeszteni a bírság megállapítására vonatkozó államigazgatási eljárást az építési engedély határozat végrehajthatóvá válásáig.

Az építésügyi hatóság a bírságot elengedi, ha az építtető a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja a szabálytalanul megépített épületet, épületrészt, vagy a szabálytalanságot megszünteti.

Legfeljebb egy évig terjedő részletfizetés engedélyezhető - kérelemre -, de más esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el. A bírság végösszege a néhány százezertől a több millió forintig terjedhet. Ennek kiszámítása az építésügyi hatóság feladata és több jogszabályban rögzített tényezőtől függ.
















Tudásommal az Ön szolgálatában,
Tisztelettel, Vigh Előd