Célszerű szakembertől (tervező, építésügyi hatóság) megérdeklődni, mielőtt az ember építési tevékenységbe (meglévő épület átalakítása, bővítése, stb.) kezdene, hogy a tervezett kivitelezési munka építési engedély köteles-e, vagy a nélkül elvégezhető.

Egy teljesen új családi házat természetesen csak jogerős és végrehajtható építési engedély alapján szabad elkezdeni építeni. A 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet szerint (1.) építési engedélyezési körbe tartozó munkák a következők:

(Vigyázat ismét szörnyű száraz és nehezen érthető rész következik, de sok esetben szükséges az elolvasása és a megértése.)




a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve:


aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót,

ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.),

ac) a 10,0 köbméternél kisebb víz- és fürdőmedencét,

ad) a legfeljebb 6,0 méter magas (építményen elhelyezve 3,0 méter magas) szélkereket,

ae) a legfeljebb 4,0 méter magas antennát, zászlórudat,

af) a kerti szabadlépcsőt (tereplépcsőt),

ag) a háztartási célú kemencét, húsfüstölőt, zöldségvermet,


ah) az állatkifutót, komposztálót, 3,0 négyzetméter nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket,

ai) a síremléket, urnasírt,

aj) az 1,0 méternél alacsonyabb támfalat,

ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést,

al) a zárt, állandó jellegő kiállítási célú területen belül a nettó 20 m2 össz-szintterületet nem meghaladó, legfeljebb
30 napig fennálló kiállítási építményt,



b) az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;



c) építményen:


ca) portál (üzlethomlokzat),

cb) 1,0 négyzetméter felületet meghaladó kirakatszekrény,

cc) 1,0 métert meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet,



továbbá építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen:

cd) 1,0 négyzetméternél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla,

ce) fényreklám,

építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése;




d) polgári lőtér létesítése;

e) közterületen az a) pontban foglaltakon túlmenően:


ea) park, sportpálya, játszótér létesítése,

eb) szobor elhelyezése,

ec) bármilyen kerítés létesítése;



f) a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 méter széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 métert meghaladóan;

g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása;

h) építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése;

i) jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatra szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése;

j) az alábbi távközlési építmények építése, ha azok elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerısítését
igényli, vagy ha azok bármely mérete:


ja) antenna esetében a 4,0 m-t,

jb) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet esetében a 6,0 m-t
meghaladja;



k) az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.




(2) Csak bontási engedély alapján végezhető


a) védett terülten minden építmény,

b) egyéb területen a 200 légköbméternél nagyobb térfogatú, vagy a terepcsatlakozástól 10 méternél magasabb építmény,

c) a lakás céljára szolgáló építmény,

d) az épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg

e) az 1,0 méternél magasabb támfal lebontása, továbbá

f) közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince,

g) egyéb telek területe alatt a 10 négyzetmétert meghaladó pince megszüntetése (elbontása vagy tömedékelése).



(3) Az (1) bekezdésben kivételként felsoroltak, valamint a (2) bekezdésben nem említett építési, illetőleg bontási munkák építésügyi hatósági engedély nélkül végezhetők.


(4) Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírások megtartásával szabad végezni.

E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Aki a fentiek szerint engedélyhez kötött építési vagy bontási munkát az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható engedélye nélkül végez, vagy végeztet, azzal szemben építésügyi bírságot kell kiszabni.

A bírság csak abban az esetben engedhető el, ha az építtető a szabálytalanságot a bírság megfizetésére előírt határidő előtt megszünteti, azaz az engedély nélkül épített épületrészt lebontja és az eredeti állapotot visszaállítja.

Az építésügyi bírság összegét a 43/1997.(XII.29.)KTM rendelet szabályozza.



A bírság összege közel annyira nagy, hogy sokszor inkább megéri lebontani és a szabályos engedély megszerzése után újra felépíteni az épületet, mint a bírságot kifizetni.

A fentiek szerint szabálytalanul felépített épület, épületrész fennmaradása az építési törvény 48.§-a szerint csak akkor engedélyezhető, ha az épületre szabályos építési engedély is kiadható lett volna, azaz megfelel a hatályos építési előírásoknak, vagy a szabálytalansággal okozott érdeksérelem csekély, közérdeket nem sért, illetve meghatározott határidőn belül elhárítható, megszüntethető.

A hatóságnak ez esetben szakértői véleményekkel alátámasztott, részletesen indokolt határozatot kell hoznia.

















Tudásommal az Ön szolgálatában,
Tisztelettel, Vigh Előd






Az építkezés menete: lépésről-lépésre az építésügyi hatósági eljárás.

A telek (ingatlan) kiválasztásáról  ( 3. rész )

Az engedélyezésről általánosságban  ( 5. rész)