A tervezésnek - az engedélyezési tervek elkészítésének - fő célja egy  tervekből és szöveges leírásból álló dokumentáció elkészítése. Ez alapján tud dönteni az arra illetékes építésügyi hatóság az építési engedély megadásáról.

A döntés meghozatalához szükséges rajzokat és műszaki leírást, műszaki számításokat a 45/1997.(XII.29.)KTM rendelet határozza meg. Ezekből kell összeállnia a már említett dokumentációnak.

Ezek általában az alaprajzok, az épületről készített metszet és homlokzati rajzok, valamint a szövegesen megfogalmazott műszaki leírás, amely ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, a tartószerkezeti, az épületgépészeti, hőszigetelési, villamos, a zaj és rezgés elleni védelmi, villám- és munkavédelmi, stb. megoldásokat, az építmény és környezete kölcsönhatását, és szükséges esetekben a szakhatóságok által - szakmai jogszabályok alapján - kért további műszaki számításokat, információkat.

Fontos, hogy az egyes műszaki számításokat csak a megfelelő jogosultsággal és szakirányú végzettséggel rendelkező tervező készítheti el, aki esetleg nem azonos az építész tervezővel. Például a tartószerkezeti számítást szerkezetépítő mérnök készíthet, vagy a kémény-megfelelőségi számítást épületgépész mérnöknek kell elkészítenie. 

Az építtetői jogosultságot az építtetőnek igazolnia kell ( kevésbé hivatalosan fogalmazva azt a jogát, hogy építhet az adott telekre - ingatlanra ).

Az igazolás módjai [46/1997.(XII.29.)KTM 5.§(1)]:

(Ismét száraz és nehezen érthető rész következik)
 


a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében

aa) a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával,

ab) jogerős hagyatékátadató végzéssel,

ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg

ad) a tulajdonjogának megszerzéséről szóló (ügyvéd által ellenjegyzett) szerződéssel,

ae) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;



b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően

ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg

bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal;



c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében - az a) pontban meghatározottakon túlmenően - a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;

d) társasházi tulajdon esetében az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint.



Az engedélyezési dokumentációnak tartalmaznia kell egy-egy példányban a területileg illetékes földhivataltól beszerzett hivatalos helyszínrajzot, amelyen látható a tervezett épület telke és a közvetlen környezete, valamint az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatát.

Amennyiben a családi házban nem csak lakás készül, hanem esetlegesen - néhány helyiségével - egy vállalkozás számára is teret biztosít, úgy az abban folytatni kívánt tevékenység jellegétől függően az engedélyezési eljárásban különböző szakhatóságoknak is közre kell működniük [46/1997.(XII.29.)KTM 7.§(1)].

A tervezőnek még a tervezés idején kötelező egyeztetni ezekkel a szakhatóságokkal, hogy a sajátos szakmai szempontokat kellő képpen figyelembe vegye a tervek elkészítésében, de állásfoglalásért - az engedélyezés folyamán - az eljáró építésügyi hatóság fogja megkeresni. Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet a 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, legalább 4 példány tervdokumentációval. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető nevét, címét és aláírását,

b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) a kérelem tárgyát, annak rövid leírásával,

d) a mellékletek felsorolását,

e) az adott kérelemmel összefüggő megelőző építésügyi hatósági eljárásokra való hivatkozást,

f) építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezettsége esetén a készítésében közreműködő tervező vagy tervezők nevét, címét, tervezői jogosultságuk megjelölését,

g) a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget



Az építésügyi hatóság köteles a beadott engedély kérelmet és mellékleteit megvizsgálni abból a szempontból, hogy minden, a döntéshez szükséges dokumentum benyújtásra került-e. Ha hiányosságot talált, 8 napon belüli határidő kitűzésével, hiánypótlásra szólítja fel az építtetőt. Ez nem tartalmi vizsgálat (csak darabra ellenőriz), tehát, ha nem kapunk felszólítást hiánypótlásra, abból még nem következik, hogy megkapjuk az engedélyt az építkezésre.

60 nap áll az építésügyi hatóság rendelkezésére, hogy meghozza a döntését. A tényleges időtartam lényegesen hosszabb is lehet, mivel ebbe a 60 napba nem számít bele az esetleges szakhatósági közreműködésnek az ideje, illetve a földhivataltól való, határozatról értesítendők adatainak  beszerzésének ideje.

További határidő módosítást eredményezhet, hogy az első fokú építésügyi hatáskört gyakorló települési önkormányzati jegyző, egy ízben, maximum harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről az adott esetben értesítik az éppíttetőt.

Az eljáró hatóság a döntését, az engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló rendelkezést határozatba foglalja, és egy-egy példányban minden érintett részére elküldi.


Az építési törvény 53/A.§ (2) bekezdése szerint határozattal értesíteni kell:

a) az építtetőt, valamint

b) ha nem azonos az építtetővel, az ingatlannal rendelkezni jogosultakat (pl.: haszonélvező, stb.),

c) a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - telkekkel rendelkezni jogosultakat,

d) a tervezőt, használatbavételi engedély esetén a felelős műszaki vezetőt, az építési műszaki ellenőrt és a kivitelezőt jogszabályban meghatározott esetekben,



A műszaki terveket és dokumentációt az első fokú építésügyi hatóságnál - félfogadási időben - a fellebbezésre nyitva álló határidőben megtekinthetik az ügyfelek. Erre a Ket. 68.§-a biztosít jogot:

(1) Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet.

Az ügyfél a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az építkezés helye szerinti megyei közigazgatási hivatalhoz, mint II. fokú építésügyi hatósághoz.


A közigazgatási hivatal a Ket. 104.§ (3) bekezdése értelmében a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helyben hagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, ez utóbbi esetben az eljárást megszüntetheti, vagy az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasíthatja.

Ha a II. fokú építésügyi hatóság által hozott határozatot valamely ügyfél sérelmesnek tartja, úgy azt a közigazgatási bíróság előtt keresettel támadhatja meg. Erre a II. fokú határozat átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésére.

A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, ami azt jelenti, hogy nem kezdhető meg a határozatban engedélyezett munka.

Ha jogerőssé válik az engedély, a kérelmezőt a hatóság írásban értesíti és részére a határozatot, valamint a dokumentáció egy példányát a jogerőre emelkedést tanúsító rájegyzéssel - záradékkal - ellátva megküldi. Ennek birtokában lehet a határozatban foglalt joggal élni, például az építkezést megkezdeni, a lakást használatba venni, stb.
















Tudásommal az Ön szolgálatában,
Tisztelettel, Vigh Előd






Az építkezés menete: lépésről-lépésre az építésügyi hatósági eljárás.

Az engedély nélküli kivitelezésről  ( 4. rész )

Az elvi építési engedélyről  ( 6. rész )