Előfordulhat, hogy a leendő lakóépület helyén még egy elbontásra
szánt  építmény áll. A 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet 9.§ (2) bekezdése
szerint: csak bontási engedély alapján végezhető

a) védett területen minden építmény,

b) egyéb területen a 200 légköbméternél nagyobb térfogatú, vagy a
terepcsatlakozástól 10 méternél magasabb építmény,

c) a lakás céljára szolgáló építmény,

d) az épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény
(óvóhely),

e) az 1,0 méternél magasabb támfal lebontása,

f) közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince,

g) egyéb telek területe alatt a 10 négyzetmétert meghaladó pince
megszüntetése (elbontása vagy tömedékelése).


Ennek megfelelően építésügyi hatósági engedélyt kell kérni a bontásra
is. A bontási tervdokumentáció tartalmára ad előírásokat a
45/1997.(XII.29.)KTM rendelet 9.§-a.

Ez elsősorban a bontandó épület beazonosíthatóságát szolgálja, és
annak eldöntésében segít, hogy milyen hatással lehet az építmény
elbontása a környező épületekre.

Például egy ugynevezett zártsorú beépítés esetén ( az épületek
szorosan egymás mellett állnak ) az épület elbontása a szomszédos
épületek mellől a megtámasztást is megszüntetheti, erről az építés ideje
alatt ideiglenes jelleggel gondoskodnia kell az építtetőnek - illetve
annak, aki a bontást végzi.

A tervdokumentációnak, helyi vagy országos építészeti védelem alatt
álló építmény bontása iránti kérelem esetén, tartalmaznia kell az
építményről készített fényképeket és az alaprajzokat is. A bontási
engedélyezési eljárás egyebekben nagyjából megegyezik az elvi
építési engedélyre vonatkozókkal.

















Tudásommal az Ön szolgálatában,
Tisztelettel, Vigh Előd






Az építkezés menete: lépésről-lépésre az építésügyi hatósági eljárás.

Az elvi építési engedélyről  ( 6. rész )

Az építési engedélyről   ( 8. rész )